Nagy érdeklődés mellett zajlott szeptember 3-án Csillebércen a Nyugdíjasok Országos SzövetségénekNyugdíjasok Országos Szövetségének negyedik érdekvédelmi konferenciája.   Megtisztelte tanácskozásunkat a szlovák delegáció, élén professzor Ján Lipianszkyvel, a Szlovák Idősügyi Tanács valamint a Szlovák Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnökével. Sajnos Karl Blecha, az Osztrák Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke az osztrák belügyi szervek, az osztrák vasút, valamint az osztrák rendőrség tanácsára nem érkezett meg Budapestre, ugyanis nem találták biztonságosnak a migránsok miatt kialakult helyzetre való tekintettel utazását. Ám elküldte érdekes előadását. Így a nyugdíjasok hazai helyzetét, amelyet  Teszárovics Miklós, a NYOSZ elnökhelyettese foglalt össze, összehasonlíthattuk a szlovák és az osztrák nyugdíjasokéval.  Bizony megállapíthattuk, hogy nálunk nagyon sok még a teendő, s ha eredményt szeretnénk elérni, ahhoz összefogásra, a nyugdíjas szervezetek közös fellépésére, a kormányzati szervek odafigyelésére lenne szükség.

A NYOSZ elnöke, Némethné Jankovics Györgyi köszöntője után Teszárovics Miklós a NYOSZ elnökhelyettese, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége elnöke tartott részletes összefoglalót a hazai nyugdíjasok helyzetéről, a konferencia céljairól.

A jelenlegi kormány 2010-ben történt megválasztását követően, az addig kiválóan működő-, feladatát jól ellátó Országos Idősügyi Tanács összetételét megváltoztatta, és mindazokat az országos hatókörű szervezeteket – melyek mögött nagy létszámú nyugdíjas közösségek-, társadalmi csoportok álltak – kihagyta. Így azok nem kaptak beleszólási jogot a nyugdíjas társadalom helyzetének alakításába. Az érdekek képviselete ez által nagyon nehézkessé vált, a kormánnyal történő kölcsönös információcsere pedig lehetetlenné. A kiszorult nyugdíjas szervezetek, bár a NYOSZ kezdeményezte együttműködésüket, nem valósult meg. A korosztályunk növekvő bizonytalanságának további forrása, hogy egyre inkább kiszorulunk a jelenlegi kormány „felelősségi köréből”.  Ez érződik az Alaptörvény bizonyos változásaiból, valamint abból, hogy érdekképviseleteink nem jutnak szerephez a nyugdíjasokat érintő intézkedések és jogszabályok előkészítésében és véleményezésében. Észrevételeinket és javaslatainkat a döntéshozók figyelmen kívül hagyják – hangsúlyozta Teszárovics Miklós.

Csillebércen – immár negyedik alkalommal – megrendezésre kerülő konferencia célja, az országhatáron kívüli tapasztalatok szerzése, hogy a nyugdíjas csoportok vezetői, aktivistái megismerjék más kormányok intézkedéseit, lássanak alternatívákat, hogy azokban az országokban milyen intézkedéseket tesznek a nyugdíjak reálértékének megtartása érdekében, a szociális ellátórendszerek és az időspolitika terén. A későbbiekben, Szövetségünk elnöksége, az adaptálható tapasztalatokat jól átgondoltan, megkísérli az érdekvédelmet erősítő gyakorlattá alakítani.

Hasonlóképen az Európai Unió többi tagállamaihoz Magyarország népességének korösszetétele, fogyó népességszám mellett, a társadalom idősödését mutatja. Jellemző, hogy az 1943-ban születettek (ma 72 évesek), bár háború, az ’56-os események és az azt követő emigrációs hullám valamint járványok, sőt balesetek is tizedelték soraikat, ma még mindig népesebbnek számítanak, mint a tavaly született évjárat.

Ugyanakkor az egyre kisebb születési létszám mellett felgyorsult a migráció. Tavaly 31.500-an, egy kisváros lakosságának megfelelően távoztak legalább egy évre külföldre, zömmel az Európai Unió tagállamaiba. Tehát egyre kevesebb ember befizetéséből kell ellátni egyre több nyugdíjast.

Az elöregedő társadalom azonban nem jelenti azt, hogy többen lennének a nyugdíjrendszerben. A rokkantnyugdíjas rendszer átalakítása miatt a rokkantnyugdíjasok egy részétől elvették nyugdíjukat. S a korhatár alatti-, illetve a szolgálati nyugdíjasok egy részéről szintén elvették a korábbi ellátást.

A nyugdíjból, a nyugdíjszerű ellátásból él 2.731 millió fő, a népesség közel egyharmada, 29 százaléka. Az átlagnyugdíj 115.786 forint (371 euró), amellyel 21. helyen állunk az Európai Unióban.

 A nők nyugdíjátlaga főellátásban 85.458 forint, ami elmarad a 87.510 forintos létminimum küszöbtől. Ez kevés a megélhetéshez, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás meghaladja a tizennégyezer forintot. Emellett a kormány megszüntette a méltányossági közgyógyellátást, valamint idén márciustól az ápolási díjat. 2008 óta változatlanul 28.500 forint a minimál nyugdíj összege. Sajnálatos, hogy ahogy nő a szegénység az országban, a nyugdíjasok kevés, ám biztos ellátása miatt erősödnek a velük szembeni ellenérzések.   Félő, hogy az adóelkerülés növekedése, a feketemunka elterjedése miatt csökkennek a nyugdíjak. Feladatunk, hogy felhívjuk ezekre az anomáliákra a társadalom figyelmét, hogy megtartsuk eddig elért pozícióinkat, hogy elkerüljük a nyugdíjak értékének további mérséklődését, amelynek módja a svájci nyugdíjemelési indexálás visszaállítása lenne - mondta Teszárovics  Miklós, a NYOSZ elnökhelyettese.

Szlovák tapasztalatok

Interjút készítettünk professzor Jan Lipianskyvel, a szlovák nyugdíjasokat tömörítő Szlovák Nyugdíjas Szövetség (JDS) és a Nyugdíjas Tanács elnökével.

Ján Lipiansky, közgazdász professzor

A Pozsonyi Közgazdasági Egyetem nemzetközi szakán tanított, majd nemzetközi kereskedelemmel foglalkozott, a többi között az Imex  külkereskedelmi cégnél a Konsumex magyar külkereskedelmi vállalattal állt kapcsolatban. Nyugdíjazása előtt a Szlovák kereskedelmi Kamarában tevékenykedett, európai uniós ügyekkel foglalkozott. Nyugdíjasként bár azt tervezte, hogy unokáival fog játszani és  kertészkedni, felkérték, hogy vállalja el a Szlovák Nyugdíjas Szövetség vezetését.

- Mi a Szlovák Nyugdíjas Szövetség (JDS) szerepe, hatásköre, kiket tömörít?

- A JDS a szlovák nyugdíjasok egyetlen, az állam által támogatott, országos egyesülete. Szlovákia 74 járásában mindenütt működnek alapszervezetei. Szövetségünknek összesen 1400 alapszervezete van. A JDS, Magyarország valamennyi megyei szintű nyugdíjas szervezetével együttműködést alakított ki, amelyek a mai napig nagyon jól működnek.

Fő küldetésünk a nyugdíjasok érdekvédelme. Sikerült létrehoznunk a kormány mellett az Idősügyi Tanácsot. Ebben képviseltetik magukat azok a minisztériumok, amelyek a nyugdíjasokkal foglalkoznak: a Szociális-, az Egészségügyi, a Kulturális- és Belügyminisztérium. Több mint egy év alatt átvilágítottuk a nyugdíjasok helyzetét, a szociális-, egészségügyi törődést ezzel a korosztállyal. A Belügyminisztérium áttekintette a nyugdíjasok kriminalisztikai helyzetét, s azt, hogy mit tesznek védelmükben.

Szlovákiában, ha törvény készül, akkor kikérik a véleményünket.

- Júniusban tartották a JDS X. Kongresszusát. Melyek voltak a főbb napirendi pontok?

- Nagyon sok kérelem hangzott el a nyugdíjasok részéről, amelyeket három nagy csoportba összefoglalva küldtünk el a kormánynak. A szociális kérdések sorában jeleztük, hogy szeretnénk, ha hosszútávon tervezhetőek lennének a nyugdíjba vonulás feltételei. Jó lenne, ha a mai negyvenévesek tudnák, hogy milyen feltételekkel mehetnek majd nyugdíjba, s azokat ne változtassák évente. Kértük, hogy a valorizáció kövesse az inflációt.

Szeretnénk, ha a karácsonyi nyugdíjpótlék (jelenleg 35-100 euró között van), amelyet a nyugdíjasok minden évben megkapnak, a magasabb nyugdíjaknál kevesebb, míg az alacsonyabbaknál nagyobb összegű legyen. Azt szeretnénk, hogy a karácsonyi nyugdíjpótlék helyett tizenharmadik havi nyugdíjat kapjanak a szlovák nyugdíjasok. A fürdőbeutalókhoz 50 euró hozzájárulást ad a kormány. Az idén 4300 nyugdíjas részesül támogatásban. Szeretnénk, ha több nyugdíjas juthatna hozzá a támogatott fürdőbeutalóhoz. Tavaly novemberben sikerült elérnünk, hogy a vonaton ingyen utazhatunk, de jó lenne, ha ezt kiterjesztenék az autóbuszokra is, hiszen nincsen minden település bekapcsolva a vonatközlekedésbe.

A kérelmek egy része az egészségügyhöz kapcsolódik. Így például a rászoruló egyedülálló nyugdíjasokkal fokozottabban törődjenek, javuljon az otthoni ellátásuk és ne csak a bevásárlásra terjedjen ki az otthoni törődés. Növekedjen a gyógyszer hozzájárulás összege. Jelenleg a nyugdíjasok negyedévenként 35 euró-, a fogyatékosok 25 euró-, a gyerekek 11 euró visszatérítést kapnak. Júniusi kérésünkre 2-3 hete már automatikusan kapjuk a visszatérítést.

Végül, de nem utolsó sorban kértük, hogy a kormány támogassa a nemzetközi kapcsolatainkat. Sok alapszervezetünknek jó kapcsolata van a magyar és az osztrák szervezetekkel.  Szeretnénk a jövőben közös, nemzetközi akciókban részt venni.

- Hány éves munkaviszony után mehetnek a dolgozók Szlovákiában nyugdíjba, s mennyi a minimál nyugdíj?

- Legalább tizenöt évet kell ledolgozni, hogy valaki nyugdíjat kapjon. A minimum nyugdíjhoz legalább harminc esztendős munkaviszony szükséges.  Hatvankét éves korukban mehetnek az emberek nyugdíjba, amely fokozatosan emelkedni. 2017-re 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. Célunk azonban, hogy az emberek akkor menjenek nyugdíjba, amikor még fizikailag jó állapotban vannak, s ne akkor, amikor már betegek.

Harminc év után a minimál nyugdíj 269 euró 50 cent, a létminimum 136 százaléka, negyven év után 311 euró. A létminimum Szlovákiában 194 euró. Az átlagnyugdíj 409 euró. Szlovákiában összesen 1.2 millió nyugdíjas van.

- Miként tudják a fiatalabb nyugdíjasokat bevonni a szövetség munkájába?

- Ez sajnos hosszú folyamat és nem könnyű. Főleg a városokban. Falun, ahol jobban ismerik egymást az emberek könnyebb, mert megkeresik egymást, informálják a programokról, jobban elterjed a híre, ha érdekes, változatos eseményeket kínál részükre a JDS. Falun sokkal többen elmennek a sportversenyekre a versmondó- és dalkörökbe. A városokban a friss nyugdíjasok elsősorban azt nézik, hogy mi hasznuk származik abból, ha belépnek. Sajnos, sokan bezárkóznak, pedig nem jó a magány. Sok még a teendőnk a téren, hogy minél több nyugdíjast meggyőzzünk az aktív idős kor előnyeiről.

- Az idősödő Európa vajon igényel-e a nemzeti idős-és nyugdíjpolitikát felülíró európai szabályozást?

- Közös elvek léteznek. Ezek összhangban vannak az ENSZ által megfogalmazott az idősek jogaival. Informáljuk egymást, ám minden ország más és más helyzetben van.  A fejlettebb országokban sokkal jobban kidolgozott rendszer működik és nehéz utolérnünk a szociális ellátás színvonalát. Követni kellene az fejlett országok nyugdíjrendszerét, s meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb mi is odajutunk. A távoli jövőben bizonyára lesz közös európai nyugdíjszabályozás, de valószínűleg én már nem élem meg.

- Hogyan ítéli meg a szlovák nyugdíjasok helyzetét?

- Az államnak még sok tartozása van a nyugdíjasok felé. A ledolgozott évek, a befizetett adók után az államnak többet kellene visszaadni a nyugdíjasoknak. Nagy tisztelettel és alázattal konstatálom, hogy a szlovák és a magyar kisnyugdíjasok milyen jól gazdálkodnak a kevés pénzükből.                                                                                                                                                                                                                                                                                         

Következő lapszámunkban ismertetjük Karl Blecha, az Osztrák Nyugdíjas Szövetség elnökének, a konferencián  felolvasott beszédét az osztrák nyugdíjrendszerről, a szociális ellátásról.

A konferencián résztvevő néhány tagtársunkat megkérdeztük, miként ítélik meg, hogy az osztrák delegáció, Karl Blecha elnök vezetésével nem jött el.

Balogh László: nem tartom megalapozottnak, rosszul esik, hogy veszélyesnek tartják Magyarországot. Ugyanakkor a felolvasott előadás alapján nagyon tetszett az osztrák nyugdíjasok ellátása.

Balogh Lászlóné: az osztrák nyugdíjas nem olyan kiszolgáltatott, mint a magyar.

Névtelen hozzászóló: szomorú, hogy a nagyvilágban az terjed el, hogy Magyarország veszélyes hely.

Egy győri résztvevő: én sem jönnék vonattal Budapestre. Egy másik kollega: nem azért nem jött, mert nem akart eljönni – Egy hölgy: elhitte, amit a belügyi szervek mondtak.

B.Mezei Éva