Nyár közepén, a Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete tagjainak közös döntésére, Gyula városába és Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyre látogattunk tíz nyugdíjas klubból, 45 fővel, autóbusszal.

Az autóbuszt, úgy mint 16 év óta minden kirándulásunkon Mondzinger István vezette. Az autóbusz vezetőnek, (aki több millió kilométert vezetett balesetmentesen) meglepetésként, születésnapja alkalmából, és a 16 év emlékére, személyre szóló emléklapot ajándékozott az egyesület. A buszvezető örömében az emléklapot a buszban jól láthatóan kifüggesztette.

Gyula városának ismertetésére a sétára idegenvezetőt kértünk.

A határhoz közeli Gyula, Békés megye székhelye volt 1950-ig. Az ország „legvirágosabb“ városa parkokkal, sok műemlék épülettel, vonza a látogatókat: a Belvárosi „Nádi Madonna“ 240 éves barokk templom, Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára, a gótikus Gyulai vár, benne vártörténeti kiállítás, fesztiválok színhelye. A Gyulai várszínház 1964 óta működik a várban, és a vár melletti tószínpadon. A 18. század végén iskolának épült földszintes házban született a Himnusz megzenésítője Erkel Ferenc. Ma emlékmúzeum a magyar nemzeti opera megteremtőjének szülőháza, benne a család, a zeneszerző személyes tárgyaival.

A Százéves cukrászda igazi édes mesevilág, a különleges ennivaló alkotásokkal, sütemény, fagylalt csodával, soha nem látott kézi cukrászati munkaeszközökkel.

A földszintes polgári 19. század elején épült barokk stílusú Ladics ház, dr.Ladics György jogász és utódai hagyatékának a család személyes tárgyainak, könyvtárnak, dokumentum gyűjteménynek a maga nemében egyedülálló múzeuma.

A gyulai, közel harminc termes Almásy-kastély Látogatóközpontban, a környezethez illő, korabeli csipkés, hímzett öltözékben fogadta csoportunkat a tárlatvezető. A tágas termeken, reprezentatív helyiségekben haladva ismertette az egykori kastély életét. A főúri életforma színtereinek élményszerű bemutatása az országban egyedülálló interaktív eszközök segítségével történt.

A kastély 1740-ben épült és közel 200 évig a főúri családok használták. A II. világháború végén a lezárt kastélyt kifosztották, berendezését széthordták. 1944-től közel 10 évig elmebeteg intézetként működött, később javítóintézet, majd szakmunkásképző kollégiumnak adott helyet. 2002-ben, 43 év után a csecsemőotthon kiköltöztetésével egy pályázatnak köszönhetően műemléki, kiállítási célokat szolgál.

A kirándulás minden percét kihasználva felkerestük a 2016. május végén nyílt „Süvegcukorhoz“ boltmúzeumot. A kereskedelemtörténeti kiállításon fűszer-élelmiszer vegyes kiskereskedés reklámjai, árui sorakoznak a faragott oszlopokkal díszített polcokon.

Gyula város „gyöngyszemeivel“ már teljes lett volna a kirándulás, de a Békés megyei Vésztő melletti pusztán a Kis-Sárréten a kettős Mágori domb, az újkőkori kunhalom történeti emlékeit, a nemzetközileg is ritka leleteket látni kellett. Az egyiptomi piramisokkal egyidősek a leletek.

A domb az elmúlt korokban, kilenc építési periódus alatt úgy növekedett, hogy a megelőző falu elegyengetett omladékára építették. A rétegek eltérő színűek, ez jól látható a Mágori dombba 1810-1812-ben belevágott borospincéből múzeummá alakított emlékhelyen. Az alig kiemelkedő kunhalomban ötezer éves leletek, szentély, istennő szoborral,tálkák, edénytöredékek láthatók.

A kunhalmot évtizedekig nem kutatták, bár földmunkáknál különféle korok leletei kerültek ki a földből. 1970-ben a dombtetőn, épített monostor nyomaira találtak. A Mágor halomnál szoborparkot alakítottak ki az Alföldhöz kötődő magyar írók, költők (Veres Péter és kortársai) szobrainak.

A tervezett program mindenkinek tetszett a valóságában. Már helyben összefoglalták a látottakat azzal, hogy Gyulára, Vesztőre bárki, bármikor eljuthat, de ilyen jól szervezett, mindenhol jól felkészült idegenvezetőkkel várakozáson felüli élményt nyújtott.

Deák Jánosné

Szolnok Városi Klubok és

Nyugdíjasok Érdekvédelmi és

Kulturális Egyesületének elnöke