Eltérően a megszokott forgatókönyvektől, idén rendhagyóan ünnepeltük meg az 1848-­as Forradalom és Szabadságharc kitörésének 168-i­k évfordulóját. Nem hívtunk vendégeket, hanem a klub három tagja gondozói felkészítéssel felelevenítette a sorsdöntő 1848. március 15-­én történteket.

Az ünnepségünk audiovizuális eszközök felhasználásával a Himnusz meghallgatásával és együtt éneklésével kezdődött, melynek hatását jól mutatta, hogy minden idős és szépkorú klubtag a képességei szerint feszes tartásban állt és énekelt.

Ezt követte a Föltámadott a tenger szavalata klubtagunktól.

1848. március 15-­én a Pilvax kávéházban reggel 8 óra körül Jókai Mór felolvasta az Írinyi József által megfogalmazott 12 pontú kérvényt, melynek tartalma; Mit kíván a magyar nemzet: Legyen Béke, Szabadság és Egyetértés.

Ezek után Petőfi Sándor a kávéházban elszavalta a Nemzeti dalt és így tett egy másik klubtagunk is.

Ismertettük a forradalom elterjedésének stációit, melyben lényeges volt, hogy a Budapesten tanuló egyetemi ifjúság előtt többször, négy alkalommal ismételve Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt.

Jókai felolvasta a 12 pontot, amit másik klubtagunk mondott el. A sajtószabadság nevében 1848.március 15­-én a Landerer és Heckenast nyomdában gyorssajtón kinyomtatták magyarul és németül.

Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. A szüntelenül növekvő tömegben szétkapkodták a nyomatokat és megállapodtak abban, hogy délután a sajtói miatt államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek.Délután 3 órakor a Múzeum téren röpgyűlést tartottak, majd a városházára mentek és elfogadtatták követeléseiket.

Délután 1/2 5 körül a tömeg átment Budára és a hatósági épület udvarán összegyűlve kiállt jogai mellett.

A Helytartótanács beleegyezett ebbe a három pontba:

1./Táncsics kiadatása

2./Cenzúra eltörlése

3./Sajtóbíróságnak a nép közüli választása

Egyúttal kimondta, hogy a katonaságot csak abban az esetben fogja kirendelni, ha azzal maga a nép saját célja rendes kivitelezésére kívánna rendelkezni. Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke azonnal szabadon bocsátotta Táncsicsot, akinek a hintóját a tömeg húzta át Budáról Pestre, a Nemzeti Színházhoz.

Itt Bajza József aligazgató eleget tett a nép követelésének és teljes kivilágítással előadták a Bánk bánt. A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek a színpadra. Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta, és az énekkar énekelte hozzá a Himnuszt és a Szózatot. Az idősek klubjában folytattuk a hagyományokat, a mi ünnepi megemlékezésünk a Rákóczi ­induló hangjaival zárult.

Hasonlóan 1848­-hoz, amikor ennek hangjaira oszlott el a nép, mi, az Idősek Klubja tagjai a Béke­ Szabadság­ Egyetértés jelében a klubútja mellé tűztük ki a nemzeti színű zászlóinkat. Ezzel egyedülálló,ünnepi kinézetet kölcsönöztünk az útnak.

Összességében elmondható, hogy a Gyöngyös, Visonta úti Idősek Klubja három tagja aktív, múltidéző segítségével méltóan megünnepeltük az 1848-­as Forradalom és Szabadságharc kezdetének 168-i­k évfordulóját.

Borsi Miklós

klubtag

Gyöngyös, Visonta úti Idősek Klubja