Dr. Menyhárt Miklós megszállott ember. Gyógyít Franciaországban és a Győrhöz közeli bőnyiek is számíthatnak szakértelmére, ahol háziorvosként praktizál. Menyhárt doktor - eredményes külföldi példák alapján - határozta el, hogy úgynevezett Alzheimer kávézóban szervez összejöveteleket a kórban szenvedőknek és családtagjaiknak. A havi rendszerességgel meghirdetett klubfoglalkozásokra a hozzátartozókat, a barátokat és a szakembereket is várják. Hazánk első Alzheimer kávézója fél éve nyílt meg és sikerrel működik Győrben.

A rettegett Alzheimer-kór memóriagondokat, gondolkodás- és viselkedészavart okozhat. Lefolyásának időtartama egyénenként változik. A súlyos állapot általában 8-10 év után alakul ki. Okairól már vannak tudományosan vizsgált hipotézisek, a tünetek fokozódása legfeljebb lassítható. Ehhez nyújtanak segítséget a kávézó foglalkozásai.

– Nyugat-Európa országaiban a 65 év felettiek több mint tíz, a 85 éven túliak több mint negyven százalékát kezelik a jelenleg még gyógyíthatatlan kórral – állítja dr. Menyhárt Miklós. -  Pontos hazai  statisztikáink  nincsenek, ezért fontos a tapasztalatcsere, illetve hogy a problémákról, a megoldás lehetőségeiről őszintén beszéljünk. Az összejöveteleken egyre többen vannak, ami az érdeklődés növekedését, a tabuk lebontását is jelenti. Annak is örülünk, hogy egyre több kollégám is érdeklődik a téma, az Alzheimer-kór gyógyítása, a betegek állapotának szinten tartása iránt.

Az első hazai Alzheimer Kávézó megálmodója a legutóbbi, ötödik találkozón beszélt arról is, hogy 2016-ban Magyarországon rendezik meg az Alzheimer világkonferenciát, ahol a legismertebb szakemberek, specialisták beszélnek a diagnosztizálás és a terápia lehetőségeiről.

– Az Alzheimer-kór nem csak a beteg betegsége, a családja betegsége – szögezte le a doktor. Az idős ugyanis, akinél jelentkeznek a szellemi leépülés tünetei, állandó felügyeletre, folyamatos segítségre szorul. De nem kell kirekeszteni. Az orvos a legfontosabbnak a szemléletformálást tartja. Mindenkinek többet kellene tudnia szerinte e betegségről. A franciák ezt célzó kampánya bevált, s annak egy része nem kerül pénzbe. Kicsiben is el lehet kezdeni, civil szervezetek segítségével. Nagy szükség lenne rá tapasztalataim alapján, amit a szakmai előadásaim után engem megkeresők és körzetem betegeinek gondjaiból szűrtem le  – hangsúlyozta dr. Menyhárt Miklós, aki évekig  Franciaországban is gyógyított.  Ott szerzett másoddiplomát, az Alzheimer formáinak diagnosztizálása terén képezte magát, e kórral kezeltek kórházi részlegét vezette. Részt vett úgynevezett Alzheimer-kávézók összejövetelein. Ezek olyan, falvakban is havonta megtartott, jó hangulatú, nyitott találkozók, amelyeken egymást segítik tapasztalatokkal a betegek családjai. A franciák kézikönyvet is készítettek a kezdőknek, akiknek frissen diagnosztizált van rokonságukban. Mesekönyvet a kicsiknek, amelyek történetében az egyik idős szereplő alzheimeres. Azért, hogy az unokák ne idegenkedjenek beteg nagyszüleiktől.

Tatai Tamás beteg édesanyjával együtt Tatabányáról érkezett, s angliai tapasztalatait szeretné megosztani a betegséggel kapcsolatban. Álma egy, a győrihez hasonló klub kialakítása februártól, – Tatabányán.

Az Egészségügyi Világszervezet népbetegséggé nyilvánította az Alzheimer-kórt, a fejlett nyugati országokban a 65 év felettiek több mint tíz, a 85 éven túliak több mint negyven százalékát kezelik ezzel. Hazánkban is nő a betegek száma, de sok lehet dr. Menyhárt Miklós szerint a diagnosztizálatlan eset és kevés a pontos adat. Az orvosnak meggyőződése: fontos, hogy nálunk is többen felismerjék, mekkora problémát jelent ez társadalmi szinten és többen tudják, nem kell félni a betegektől, nekik, családtagjaiknak nincs szégyellnivalójuk

Az első kávézó Hollandiában nyílt

Az első Alzheimer kávézót 1997-ben Hollandiában nyitották. Azóta a hatékonynak bizonyult módszer elterjedt a világon, különösen Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában, de Nyugat-Európában is.

Az alzheimeresek száma rohamosan nő. Világszerte 18 millió Alzheimer-kórosról tudnak, az elmúlt évtizedekben gyors ütemben nőtt a számuk és ez várható az elkövetkezőkben is.  2025-re 34 millióan lehetnek. Franciaországban évente 225 ezer új esettel számolnak. Hazánkban pontos adatokkal nem tudnak szolgálni, viszont a nyugati országokban a 65 év felettiek több mint tíz, a 85 éven túliak több mint negyven százalékát kezelik a betegséggel, ami egyfajta elbutulással, az agy folyamatos leépülésével jár. A lefolyás egyénenként változik, de általában 8-10 év után alakul ki a súlyos állapot. Az agyi elváltozással járó betegség oka nem ismert. A tünetek  fokozódása lassítható.

Alzheimer-kávézóknak nevezik a franciák azokat a kis falvakban is havonta megtartott klubfoglalkozásokat, amelyek az Alzheimer-kórban szenvedőket és főként családjaikat segítik. Hasonló működik már Győrött is. Dr. Menyhárt Miklós bőnyi háziorvos, az első hazai Alzheimer Kávézó  megálmodója, s egyben megszervezője. A találkozók jó hangulatúak, s egyre többen érdeklődnek.