Étolajat kért az a mesterember az alkatrészek bekenéséhez, aki bármiféle szerszám nélkül jelent meg a fogyasztónál, hogy annak közel százezer forintos ajtaját kijavítsa. 

Előtte is hatszor történt telefonváltás, SMS-ezés a panaszos és a vállalkozó között, mire az ígért szakember megjelent. A Budapesti Békéltető Testülethez érkező kérelmek tanúsága szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, mit javasolt tenni a fogyasztóknak, ha garanciális vitáról van szó. Ezért a Testület összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

A fenti eset jól példázza a beérkező kérelmek azon tapasztalatait, amelyek például javító-karbantartó szolgáltatásokkal, építőipari vagy kereskedelmi ügyekkel függenek össze. A türelmes fogyasztó mindösszesen tizenöt alkalommal próbálta meg felvenni telefonon a kapcsolatot a „mesteremberrel”, az ajtó kijavítására, kicserélésére mégsem került sor.

Ebből is hétszer pedig csak SMS-üzenetváltás történt, aminek a következő eredménye lett. Összesen egyszer próbálkozott a vállalkozó embere a korábban tőle 85.000 Ft-ért megvett ajtó kijavításával, vajmi sikerrel. Alig lehetett ugyanis azt bezárni, ezért kérte a vásárló a céget, hogy tegyenek valamit az ügyben. Ez után döbbenten tapasztalta, hogy a kiérkező szakember szerszámokat egyáltalán nem hozott magával. A fogyasztótól étolajat kért a szükséges részek beolajozására, mondván, hogy ez lesz a megoldás, hiszen a biztonsági ajtó alkatrészeit be kell olajozni, mert előtte sokáig tárolták azt használat nélkül. Azonban az étolaj sem segített a problémán – erre azt a választ kapta, hogy idővel be fog járódni. Végül ezt egy újabb ígéret követte egy újabb szerelési időpontra, azonban nem jött el az ígért szerelő. 

A Budapesti Békéltető Testület előtti ügy ajánlással zárult, mivel a cég egyéves jótállást vállalt, azonban semmilyen papírt nem csatolt be annak igazolására, hogy az ajtó a beszerelést követően hibásodott meg.

A jótállás nem jelent kevesebbet, mint hogy a jótállási idő alatt, ha bármi probléma történik, akkor be kell bizonyítania azt a cégnek, hogy a hiba a teljesítést követően (azaz rendszerint az átadás után) következett be. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor köteles elsősorban ingyenesen kijavítani vagy kicserélni a terméket. A szóban forgó ügyben például a cég semmilyen papírral nem mentette ki magát, épp ezért jogos is volt a fogyasztó igénye, a Testület eljáró tanácsa pedig a vita rendezése érdekében azt ajánlotta, hogy a vállalkozás javítsa ki díjmentesen az ajtót. 

Arra is érdemes ügyelni, hogy megfelelő módon és azonnal bejelentse a hibát a vásárló, amint azt tapasztalja. Habár a fogyasztó be tudta mutatni az SMS-eket a békéltető testületi eljárásban, viszont, ha azokat kitörli, akkor már nem tudta volna igazolni, hogy a bejelentési kötelezettségének eleget tett. (Ami amúgy még megfelelő időben történik akkor, ha a bejelentésre két hónapon belül sor kerül onnantól számítva, hogy látjuk a hibát.) Ezért érdemes mindig igazolható módon, így például e-mailben, ajánlott postai levél útján bejelenteni a problémát. Ezen sok múlik akkor, ha a fogyasztó nem jut dűlőre a kereskedővel és tovább szeretné az ügyet vinni. Végül nem árt tudni, hogy a jótállás (a hétköznapokban általában garanciaként említik) alapulhat a cég saját vállalásán vagy pedig jogszabályon. Ha a vállalkozás saját döntése áll a jótállás hátterében, akkor az aszerint köti, hogy milyen feltételeket kötött ki. 

Nem igaz viszont már ez a kötelező jótállás esetében, amikor is az valamilyen jogszabályon alapul. Jó példája ennek a tartós fogyasztási cikkek köre, amelyekre az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján egyéves kötelező jótállás vonatkozik. Ez utóbbiakhoz egy sor olyan árucikk tartozik, amelyek bizonyos vételárat meghaladnak és tipikusan tartós használatra tervezték azokat. Így ide soroljuk például a 10.000 Ft eladási árat meghaladó laptopokat, számítógépeket, mobiltelefonokat, stb. E tartós fogyasztási cikkek esetén már csak és kizárólag akkor köthető a jótállás feltételhez, ha anélkül a megfelelő üzembe helyezést nem lehet biztosítani és az nem jelent aránytalan terhet a fogyasztóra nézve. Ilyen feltétel lehet például az, ha egy gáztűzhelynél a jótállást a cég ahhoz köti, hogy szakember kösse be.

Ha pedig esetleg nincs jótállás a megvett termékre, akkor is a fogyasztó részére történt átadást követő hat hónapon belüli hiba esetén igazolnia kell a vállalkozásnak független szakvéleménnyel, hogy a probléma oka a vásárlást követően keletkezett. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a fogyasztó ingyenes kijavítást vagy cserét követelhet, de ha ezeknek nem tesznek eleget, akár a pénzt is visszakérheti (ezek a szavatossági jogok, igények). Hat hónapon túli hiba esetén viszont már a fogyasztónak szükséges bebizonyítania azt, hogy a termék eleve hibás volt, amikor megkapta. Több mint két év múlva jelentkező hibánál viszont már a szavatossági igények elévülnek, azokat nem lehet érvényesíteni (ingatlan esetén ez öt év, használt terméknél pedig minimum egy év.)

Járjanak el tudatosan a fogyasztók, bármi problémát észlelnek a termékkel, javasolt írásban, bizonyítható módon bejelenteni azt a cégnél azonnal! Hat hónapon belüli hiba esetén, jótállásnál pedig a jótállási idő alatt be kell bizonyítania azt a vállalkozásnak, hogy a meghibásodás oka az átadást követően keletkezett! Amennyiben ezt a cég nem teszi meg, akkor a fogyasztó ingyenes kijavítást, cserét követelhet elsősorban. 

További információ a sajtónak:

Dr. Kóródy Dávid, hivatalvezető

Budapesti Békéltető Testület

telefon: 06-30-515-3210

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Web: www.bekeltet.hu