Budapest, 2015. október 14., szerda (MTI - A Munka törvénykönyvének (Mt.) folyamatban lévő módosításába a Liga javaslata szerint bele kell venni a meglévő szakszervezeti jogok kikényszeríthetőségének biztosítását - mondta Kéri Ádám, a Liga Szakszervezetek jogi szakértője az érdekvédelmi szervezet szerdai sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a mostani szabályozás szerint nem kötődik szankció ahhoz például, ha a munkáltató - bármilyen, a munkaviszonnyal összefüggő, a munkavállalókat érintő kérdésben - megsérti tájékoztatási és konzultációs kötelezettségét. A régi, 2012 előtt hatályos Mt. szerint az így meghozott intézkedés érvénytelen volt - tette hozzá.         Gaskó István, a Liga elnöke elmondta: a Liga a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) fogja javaslatait előadni, amely hamarosan összeül. A szakszervezet ekkor a jövő évi minimálbér-emelési megállapodás, a sztrájktörvény, valamint a korkedvezményes nyugdíjrendszer kivezetése miatti károk enyhítésének kérdését is fel fogja vetni - jelezte.     Felidézte: a munkavállalói oldal tavasszal is egyeztetett állásponttal ment a VKF-re, azonban akkor a kormány és a munkáltatók védekező és "időnként a tárgyalásokat akadályozó" álláspontja miatt nem jöhetett létre megállapodás a kérdésekben.     A szakszervezeti vezető kijelentette: ami a Liga gazdálkodásáról a sajtóban elhangzott, "kimeríti a rágalmazás törvényi tényállását". A Liga ezért feljelentést fog tenni a szakszervezetet ért "rémhírek és rágalmak" miatt. Említette, hogy Bárány Balázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz) Szolidaritás alelnöke iratmegsemmisítéssel rágalmazta meg a Ligát, továbbá hamis bizonyítékok készültek a rágalmazók állításai alátámasztására, valamint azt is mondták, hogy eltűnt a Liga korábbi tagszervezete, a VDSzSz Szolidaritás sztrájkalapja.     Kéri Ádám szerint hátrányosan érinti a köztulajdonban álló vállalatok (egyebek mellett a MÁV Zrt, Magyar Posta, MVM Zrt.) munkavállalóit, hogy a hatályos Mt. szerint nem lehet eltérni kedvező irányban sem a szakszervezeti jogoktól, ellentétben a többi vállalattal. Ez azért is különösen problémás a jogi szakértő szerint, mert a kérdésben egyetértés volt a szakszervezetek és a munkáltatók között abban, hogy az Mt. ne tiltsa az eltérési lehetőséget, azaz ugyanolyan jogai és kötelezettségei legyenek az államnak is, mint a többi munkáltatónak.     Kéri Ádám kitért arra, hogy a 2012-ben hatályba lépett Mt. nem tartalmazott szankciót a munkaviszony jogellenes megszüntetésére, azaz a munkáltatót semmi nem ösztönözte arra, hogy tartózkodjon ettől. Korábban 2-12 havi bért ítélhettek meg ebben az esetben a munkavállalónak a bíróságok, a gyakorlat a 6 havi bér megítélése volt - mondta. A Liga szeretné elérni, hogy emeljék feljebb a kormány mostani javaslatában szereplő 2 hónapot. Jelentősen csökkent az ügyszám 2010 óta a munkaügyi bíróságokon, a munkáltatóknak kedvezőbb szabályozás miatt egyre kevésbé érdemes perre vinni az ügyeket a szakértő szerint. Míg 2010-ben első fokon 26 ezer ilyen per volt, 2014-re ez a szám 14 ezerre csökkent. A Kúriához 2010-ben 361 jogellenes munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos ügy jutott el, négy év múlva már csak 249 - ismertette.