Kirándulás Szerencsen, Tokajban.
A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete éves programjának keretében autóbuszos kiránduláson vettünk részt. A kirándulás célja Szerencsen a Rákóczi vár és múzeum, csokoládé manufaktúra, Tokaj-hegyalján a városi múzeum, és a Világörökségi Bormúzeum látogatása, majd hajókirándulás a Bodrogon. Tíz klub képviseletében negyvenkilencen voltunk.
A buszvezetőnk Mondzinger István több millió balesetmentes kilométerrel a háta mögött 17 éve rendszeresen utaztatja a klubtagokat. A buszon az elnökünk Deák Jánosné az indulástól kezdve kedves történetekkel tarkított, érdekes információkat osztott meg velünk. Helységeken áthaladva hívta fel a figyelmünket a helyi nevezetességekre.
A szerencsi várat a 16. század közepén erődítmény céljából kezdték építeni, ismertette a tárlatvezetőnk. 1603-ban tovább építette várerődítményét a Rákóczi család dinasztiaalapítója, Rákóczi Zsigmond. Itt választották meg Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé.
A szerencsi múzeum gazdag képeslapgyűjteménynek ad otthont A csokoládégyártás történetével, korabeli fotókkal, plakátokkal, berendezési tárgyakkal ismerkedhettünk. A várkertbeli sétát, a fotózkodás, és a csokoládé mintaboltot sem hagytuk ki.
Szerencs a „Hegyalja kapuja” – tartja a mondás. Az „Összefogással Tokaj Világörökségéért” projekt keretében az út két oldalán Világörökségi Kapuzat épült, melyen áthaladva folytattuk utunkat Tokajba.
Alföldi lakosként alkalmunk nyílt „felkapaszkodni“ a dombra, múzeumok látogatásához, majd legyalogolni a hajóállomáshoz.
A városi múzeum a 18. század végén épült görög egykori kereskedőfamília egyemeletes, kívül-belül gazdagon díszített lakóháza. Nemcsak az épület, hanem a kiállítások minősége, a „Kincses Padlás“, a belső udvar hangulata is magával ragadja az ide érkezőt. Az épület belső termeinek némelyikét páratlan értékű falfestmények díszítik.
A Világörökség Bormúzeuma modern, interaktív elemekkel kiegészített érdekes tárlat. A látnivalók között a különlegességekre mindkét múzeumban a tárlatvezetők hívták fel a figyelmünket.
Kirándulásunkat sétahajózással fejeztük be a Bodrogon.
Hazafelé az autóbuszon megosztottuk élményeinket, kicsit tervezgetve. „Jövőre újra együtt mehetünk Magyarország szép tájaira“ Deák Jánosné szerint.