Írásom elméleti alapját a Magyar Sporttudományi Társaság anyagai, a Népegészségügyi Program és az Útban a sportoló nemzet felé c. kiadvány, valamint egyéb, a témával kapcsolatos anyagok szolgáltatták. Az elméleti ismereteket saját – több évtizedes gyakorlati tapasztalatommal egészítettem ki.  Életemben számos sportágat műveltem: úszás, torna, súlyemelés, labdarúgás, kézilabda, kerékpározás, és leghosszabb ideje - közel 30 éve – az atlétika, ezen belül a tízpróba.

Jelenleg is – 74 évesen – aktívan, napi rendszerességgel sportolok, szenior atlétikai világversenyeken tízpróbában indulok, ahol dobogós helyezéseket érek el. Saját gyakorlati élettapasztalataimra alapozva, példát mutatva, hitelesen, már több előadást tartottam az egészséges életmódról, a mozgás, a sport népszerűsítéséről.

A cikksorozatot az alábbi bontásban tervezzük megjelentetni:

1.     A magyar lakosság egészségi állapota, a betegségek kialakulását befolyásoló tényezők

2.     Javaslatok az egészséges életmódra: mozgás = egészség

3.     Javasolt mozgásformák

4.     Az egészséges táplálkozás

5.     Az egészséges életmód gazdasági haszna

„A test a lélek temploma”  (Biblia)  Öregedésünk folyamatát javarészt öröklött genetikai tulajdonságaink határozzák meg, de életminőségünk is jelentősen képes befolyásolni, tehát mi magunk is felelősek vagyunk öregedésünk ritmusáért. Az életkor előre haladtával több betegség (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, túlsúly, cukorbetegség, csontritkulás) rizikófaktora is emelkedik.

Több mint 3 évtizede folyamatosan romlik a hazai lakosság egészségi állapota. Elgondolkodtató az is, hogy 2005-ben, hazánkban a nőknél 76 év, a férfiaknál 68 év  a születéskor várható, átlagos élettartam, de alacsonyabb a környező közép-kelet-európai országok ide vonatkozó adatainál is. Nyugat-Európa országaiban ez 80 év fölötti a nőknél és 75 év fölötti a férfiaknál. Magyarországon 64 % az esély arra, hogy a 65 évet túléli egy 40-65 év közötti életkorban lévő férfi. A világban az elsők között vagyunk szív- és érrendszeri-, daganatos- és cukorbetegségben.

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” (WHO)

„Fontos, hogy egészség legyen – a többi megvehető!” (Hofi Géza)

„Nagyobb gonddal ápold tested épségét is, hogy az méltó lakása legyen lelkednek és könnyebben cselekedhesd a jót!”  (Széchényi Ferenc intelmei fiához Széchenyi Istvánhoz)

A rekreáció, az egészségkultúra, a testkultúra és a művészetek, szórakozás kultúrájának együttesében teszi lehetővé az egyén szellemi és fizikai állapotának megújítását, megfelelő szinten tartását.

„Elmegyek az orvoshoz, feliratom a gyógyszert, mert az orvosnak is élni kell valamiből. Elmegyek a gyógyszerészhez, kiváltom a gyógyszert, mert neki is élni kell valamiből.

Hazaviszem a gyógyszert, és nem szedem be, mert nekem is élnem kell.”  (Winston Churchill)

A gyógyszerek mellékhatásai  miatt bekövetkezett halálesetek a 4. helyen állnak.

”Az egészséges állampolgárok jelentik egy ország legnagyobb kincsét.”  (Winston Churchill)

A klasszikus medicina – ami természetesen nagyon fontos és szükséges  - a betegségekre fókuszál. Véleményem szerint a megelőzésre, az egészség megőrzésére nagyobb figyelmet kellene fordítani.  Az aktív élet fontosságára felhívni az emberek figyelmét.

Az egészségtelen életmód egészségre káros következményei

Az elhízás és mozgáshiány egészségre káros következményei

A fejlett ipari országokban, köztük Magyarországon is az egyik legnagyobb mértékben terjedő népbetegség a túlsúly, illetve a kövérség, ami a mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás következménye.

A test tömegindexszel becsülik meg, hogy az emberi szervezet magasság és súly alapján mennyi zsírt tartalmaz.  BM1 =  testtömeg (kg)/testmagasság² (méter²)

Ha egy felnőtt indexe         18.5 – 24.9 között van:          egészséges a testsúlya

                                           25 – 29.9    között van:          túlsúlyos

                                           30 –at meghaladja:  elhízott

A hasi körméret a nőknél 88 cm, a férfiaknál 102 cm felett egészségtelen. Ha a zsírszövet jelentős része a hasüregben  található, a belek között (pocakos),akkor „alma” típusú elhízásról beszélünk. Ha a zsírszövet zöme a csípőn, a combokon és általában a bőr alatt van, akkor az elhízás „körte” típusú. Az egészség szempontjából sokkal kedvezőbb a körte típus.

Az elhízás gyakorisága korunkban egyre nagyobb, a friss adatok szerint, a férfiak több mint felénél, míg a nők kb. 62 %-ánál találtak a normálisnál nagyobb testtömeget.

A súlyosan elhízottak aránya sokkal nagyobb a nők (15 %), mint a férfiak között (9%).

A legutóbbi országos felmérés szerint az USA lakosságának 68.8 %-a túlsúlyos vagy elhízott. Az USA-ban a gyerekek 18 %-a elhízott, 2/3-a elhízott vagy túlsúlyos.

A jelenlegi statisztikai adatok szerint Magyarországon a felnőtt lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás gyakorisága az EU tagországok közül Magyarországon a legrosszabb.  A betegségek kialakulásának veszélye a többletsúllyal exponenciálisan nő. Az ideális testsúlynál őrzi meg az ember az egészségét.

Az elhízás gyakorisága 60 éves korig az életkorral nő mindkét nemnél, 70 éves kor felett viszont már csökken. Ennek magyarázata az, hogy a kövérek életkilátásai egyértelműen rosszabbak.

Az időskorúak életmódjára, tápláltsági állapotára vonatkozó legfrissebb hazai kutatások eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon a 65 év feletti férfi lakosság 75,7 %-a, a nők 82,7 %-a elhízott, illetve túlsúlyos. Sajnálatos, hogy mindkét adat nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas. 

A túlsúly és elhízás, a magas vérnyomás, a 2. típusú cukorbetegség („metabolikus szindróma), a szív- és a perifériás érbetegségek, az alvási apnoe, egyes rákfajták sokkal gyakoribbak a fizikailag inaktív, alacsony fittségű populációban.

A felhalmozódott zsír a belső szerveket károsítja, működésüket befolyásolja, majdnem minden testrész károsodik. Többek között hosszútávon anyagcsere-zavarokat okozhat.

Növeli a rák és az ízületi betegségek kockázatát. A rákban elhunyt nők 16%-ének, a férfiak 14-%-ának a halálában az elhízás is szerepet játszott. Az ízületi gyulladásban szenvedők több mint 66 %-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízottak körében  83 %-kal gyakoribbak a vese betegségek. A cukorbetegek 90 %-a elhízott vagy idős.

Fontos kiemelni, hogy az öregedés nem egyenlő az elhízással. Ha ez igaz lenne, akkor tulajdonképpen minden öregnek elhízottnak kellene lennie. Vizsgálatok igazolják, hogy a fizikailag aktív, 60 év feletti nők és férfiak zsírtömege nem haladja meg a kritikus értékeket, vagy jelentősen kevesebb is azoknál.

Ugyanakkor, ha valaki sovány testalkatú, még nem jelenti azt is, hogy nem kövér belül.  Az elemzések szerint azok az emberek, akik a súlyukat pusztán az étkezés szabályozásával, diétával, fogyókúrával tartják meg, és nem hívják segítségül a mozgást is a célok eléréséhez, sokkal nagyobb arányú belső zsírral rendelkeznek, még akkor is, ha a külső szemlélő számára soványnak hatnak.

A szív, a máj és más szerveink zsírosodása bizonyos szempontból hozzájárulhat a szív-és érrendszeri megbetegedésekhez és a diabétesz kialakulásához. Orvosok véleménye szerint a kövér, de sokat mozgó emberek egészségesebbnek tekinthetők, mint soványabb alkatú, de teljesen inaktív életet élő társaik.

Például: a szumó-birkózók nagy terjedelmű hájuk ellenére minden bizonnyal sokkal kiegyensúlyozottabb keringési rendszerrel rendelkeznek, mint a mozgást, egészséges életmódot hanyagoló nézőik a lelátókon. Ez pedig azért van, mert a sportoló birkózók zsírtömege jórészt csak bőrük alatt és nem a belső szervek, valamint izmaik körül raktározódik el.

Genetikai okai is lehet az elhízásnak: Az ember testsúlyát a génállomány és a környezet együttese határozza meg. Fontosabb azonban az életmód, amely 50 %-ban járul hozzá egészségünkhöz.

Ma már evidenciának számít, hogy a kövér gyermekek gyakrabban válnak túlsúlyos felnőttekké, illetve, hogy az elhízott szülők gyermekei maguk is súlyfelesleggel küzdenek. Az elhízott szülők gyermeke azért lesz nagy valószínűséggel szintén elhízott, mert ami a géneknél sokkal fontosabb: a rossz életmódot örökli.

Statisztikai adatok szerint a főbb halálozási okok között negyedik helyen álltak azok az okok, melyek kiváltásában a mozgáshiány játszotta a fő szerepet. A KSH halálozási statisztikája szerint a 2005-ben elhunytak több mint fele a keringési rendszer betegségei következtében halt meg, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a mozgáshiányos életmóddal.

Az inaktivitás modern korunk részévé vált. A számítógép, a TV vagy a videó előtt naphosszat ücsörgő „homo sedens” (ülő ember) mindennapi gyakorlattá vált. Statisztikai tény, hogy a magyar társadalom edzettsége és egészségi állapota aggasztó mértékben romlik. A fiatalok életmódját, fizikai aktivitását a felnőttekéhez hasonló vonások jellemzik, úgymint: mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, káros szenvedélyek. A probléma nem új, úgy is fogalmazhatunk, hogy egy folyamat eredménye. Magyarország polgárainak tekintélyes hányada ugyanis rendkívül keveset törődik fizikumával. Magyarországon a lakosság 77 %-a gyakorlatilag inaktívnak tekinthető, mert havi három alkalomnál nem mozog többet. A felnőtt magyar társadalomnak mindössze 16 %-a  végez sporttevékenységet, ha viszont a heti legalább két alkalommal történő minimálisan fél órás mozgást tekintjük a sportolást meghatározó kritériumnak, akkor ez a szám már csak 9 %. Ez rendkívül rossz arány.

Annak ellenére, hogy a magyar lakosság fizikai aktivitása alacsony, az emberek mentalitásában a sportolás egy fontos szerepet játszik. Kedvező lehetőségek megvalósításával ezt a szemléletet a fizikai aktivitás növelésére és a népegészség javítására lehetne felhasználni.