A magyar lakosság 30 százalékának van olyan idős hozzátartozója, aki segítségre szorul, és 21 százaléka aktívan részt is vesz idősebb rokona támogatásában. Többségük számára ez anyagi áldozattal jár annak ellenére, hogy leggyakrabban nem pénzzel, hanem természetben – például a nagybevásárlás intézésében, orvoshoz szállításban – nyújtanak segítséget. A még aktív szülők felnőtt korú gyermekeinek 63 százaléka úgy véli, nem lesz majd pénze idős szülei támogatására – derül ki egy kutatásból.

A 18-59 éves magyar lakosság 52 százalékának legalább egyik szülője idős már, 30 százalékának pedig van olyan idős rokona, aki segítségre szorul. Utóbbi csoport 70 százaléka ki is veszi a részét az idős rokon támogatásából. Készpénz formájában 47 százalék nyújt segítséget: legtöbben eseti jelleggel (26%), vagy rendszeresen (18%) adnak kisebb-nagyobb összegeket, amit nem kérnek vissza, és elenyésző azok aránya, akik csak kölcsönt adnak. Az anyagi támogatásnál gyakoribb a természetbeni segítség: a idős hozzátartozónak segítő magyarok 50 százaléka szokott nem pénzbeli támogatást nyújtani úgy, hogy az kiadással is jár számára.

A leggyakrabban élelmiszer vásárlásában nyújtanak anyagi, vagy nem pénzügyi, de kiadással (pl. benzinköltséggel) járó segítséget (57%). Ezt követi a gyógyszer beszerzés (48%), a váratlan kiadások finanszírozása (37%) és a rezsiköltség kifizetése (28%). Az idős hozzátartozók támogatása átlagosan havi 14 900 forintjába kerül az őket támogató rokonoknak.

Azok a felnőtt magyarok, akiknek legalább még az egyik szülője nyugdíj előtt áll, többnyire úgy gondolják, hogy nem lesz majd módjuk az idős szülők támogatására (63 százalékuk vélekedik így).  E csoport 74 százaléka úgy véli, egyszerűen anyagilag nem lesz rá képes, 21 százalékának pedig a gyermekei támogatása miatt nem marad erre pénze. Csupán az aktív korú szülővel rendelkezők 9 százaléka gondolja biztosnak, hogy lesz majd lehetősége idős szülei anyagi támogatására.

A KSH előrejelzései szerint négy-öt évtized múlva a mai kb. 30 százalékról 50 százalék fölé emelkedik a nyugdíjasok aktív korú lakossághoz mért aránya, ami komoly finanszírozási problémát jelent majd az állami nyugdíjrendszer számára. „Kutatásunk tapasztalatai és a KSH előrejelzései arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyaroknak szüksége lesz saját megtakarításukra is, ha időskorukban is fenn szeretnék tartani a megszokott életszínvonalat anélkül, hogy gyermekeik anyagi támogatására szorulnának. Szerencsére egyre többen ismerik fel az öngondoskodás jelentőségét, amit jól mutat, hogy a nyugdíjbiztosítások adókedvezményének bevezetése után másfél évvel már a felmérésünkben résztvevők 5%-a rendelkezik ilyen megtakarítással. A pozitív tendencia ellenére azonban még mindig súlyos lemaradásban van a lakosság a idős évekre való felkészülésben, hiszen a megkérdezettek 66%-ának semmilyen pénzügyi tartaléka nincs időskorára”.

Érdemes lenne elvégezni azt a kutatást is, hogy a nyugdíjasok jelenleg milyen arányban támogatják fiatalabb rokonaikat!