Molnár Ferenc jómódú polgárcsaládban született Budapesten. Már gimnazista korában újságírónak készült, de szülei kérésére Genfben, majd Budapesten jogot tanult. Írásai már ebben az időben több lapban megjelentek, az egyetemi tanulmányok mellett színdarabokat fordított magyarra.

1901-ben jelent meg nagy feltűnést keltő regénye, az Éhes város. Első színpadi műve, a Doktor úr, 1902-ben zajos sikert aratott a Vígszínházban. Számtalan, sikeresnél sikeresebb színpadi mű szerzője volt, amelyek közül sokat a külföldi színházak is játszottak, ezek többsége ma is rendszeresen szerepel a hazai teátrumok repertoárjában. Liliom című művét játszották Budapesten, Bécsben sőt, a Broadway-on is.  A legnagyobb, nemzetközi sikert mégis a Pál utcai fiúk című ifjúsági regény hozta meg számára. Az 1907-ben megjelent mű máig az egyik legolvasottab regény Magyarországon, kötelező olvasmány az iskolákban. Külföldön a legismertebb magyar regény, számtalan nyelvre fordították le, sok országban - pl. Olaszország, Lengyelország, Japán - kötelező vagy ajánlott olvasmány. Nemecsek történetét ötször vitték filmre, a három hazai változat mellett amerikai és olasz feldolgozása is van.  Bár Budapesten ünnepelt szerző volt, a fenyegető náci eszmék elől előbb Franciaországba, majd Svájcba, végül az Egyesült Államokba menekült. Az írást New Yorkban is folytatta, Panoptikum című darabját 1949-ben mutatták be a Broadway-n. 1952-ben, 74 éves korában, New Yorkban érte a halál.